kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Szegvári kendergyár kisvasútja



A szegvári kendergyárnak a kender beszállítása céljából volt egy GV-iparvágánya, amit 1963-ban a teljes gyárbeli anyagmozgatást kiszolgálni képes hálózattá fejlesztettek.


Fotó: Panyik-Tóth János (2010.)

A XX. század elején Csongrád megyében is több kisvasutat létesítettek az uradalmak, melyek közül a szegvári és nagymágocsi 760 mm-es pályákat a II. világháború után összekötötték. Az így kialakult közel 40 km hosszú hálózat 1970. december 31-ig Szegvári GV néven üzemelt.

A szegvári és az árpádhalmi MÁV állomásokhoz kapcsolódva zajlott a teherforgalom zöme: helyi termékek elszállítása (tégla, kender, cukorrépa stb.), illetve a környékbeli Tüzép-telepek és nagyobb intézmények (TSz-ek, szociális otthonok) kiszolgálása építőanyagokkal, szénnel. Nagymágocs és Árpádhalom között 360-as viszonylat néven menetrend szerinti, Szegvár és Nagymágocs között alkalmi személyszállítás zajlott.

A szegvári kendergyárnak a kender beszállítása céljából volt egy GV-iparvágánya, amit 1963-ban a teljes gyárbeli anyagmozgatást kiszolgálni képes hálózattá fejlesztettek. E belső hálózat - jogilag nem lévén része a GV hálózatának - túlélte az 1968-as közlekedési koncepciót, és a közelmúltig ellátta az anyagmozgatási feladatokat.

A hálózat hossza mintegy 10 km, ami három hurokrendszerre, az ezeket összekötő fővágányra és több csonkavágány-csoportra oszlik. A pálya változatos környezetben fekszik: iparterületek, kenderáztató-medencék, ligetek, erdőcskék, tavak (valójában hűtővíz-tározók) között lehet kanyarogni, miközben egy-egy fácán, nyúl, őz is szem elé kerül.


"A Szegvári Kendergyár 1998. áprilisában új, fedett kenderszárító csarnok építésébe kezdett. Mivel a teljes belső forgalom kisvasúton bonyolódik, szükségessé vált ide is a sínpárok kiépítése.

Áprilisban a vajháti gyárból hoztak 1,5 km 14 kg-os vágányt, melyből kb. 600 méter új kisvasút épült, ezen kívül kb. 200 méter pályát teljesen átépítettek. A megmaradt kb. 700 méternyi vágányt valószínűleg további felújításokhoz használják fel.

Tavasszal a kisvasút közel 100 db-os teherkocsi állománya 27 vadonatúj pőrekocsival gyarapodott. A vágányhálózat hossza 8,7 km."

Bede András


A vasút jelenleg Szegvár Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában van. 2010 májusában vasútbarátok révén megindult a pálya tisztítása, melyet komoly erőkkel július végétől a tulajdonos Önkormányzat végez. Mára mintegy 3,5-4 km hosszú szakaszon - a hurokrendszereknek köszönhetően - mintegy 5 km folyamatos utazásra van lehetőség úgy, hogy - eltekintve a váltóállításoktól - megállás nélkül visszajutunk a kiindulás helyére.

Legutóbbi módosítás: 2010.11.11. 22:03

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV