kisvasut.hu - kisvasut.hu - Térképtár

Térképtár



Figyelem! Az oldalon található képek szerzői jogvédelem alatt állnak, más helyen történő felhasználásuk csak a szerzők írásos engedélyével lehetséges!

 

Legutóbbi módosítás: 2013.02.10. 13:53


[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [Ó] [P] [R] [S] [T] [U] [V] [Ż]


Adácsi GV

Arad-Hegyaljai HÉV (Arad-Ghioroc, RO)

Az egykori 1000 mm-es HÉV, illetve ami megmaradt belőle.

Cikkarchívum

Bácsalmási GV

Cikkarchívum

Balatonfenyvesi GV

Cikkarchívum

Balatonfűzfő - a Nitrokémia iparvasútja

Balinka - szénbánya

Cikkarchívum

Békéscsaba

Beregszász (Beregove, UA)

Beregszászi, avagy Borzsavölgyi kisvasút, Kárpátalja, 750 mm

Bernecebaráti Erdei Vasút

A Pest megyei Bernecebaráti község közelében, a Nagy-völgyben építettek keskeny nyomközű kisvasutat, amit 1912-ben fejeztek be. Az ezt követő években öt szárnyvonal épült ki a fővonalból kiágazva, amelyek együttes hossza 11,2 km-t tett ki. A szárnyvonalak többségét a Wolfner-Schanczer vállalat építette meg, de ezeket az 1920-as évek végéig felszámolták a tarvágások miatt. A Nagy-völgyi fővonal a kemencei erdei vasúttal szoros összefüggésben működött, de azzal összekötve sosem volt! 1953-ban szükségessé vált a fővonal meghosszabbítása, így azt tovább építették Deszkáspusztáig, ami 2,8 km-es új vonalat jelentett. 1954-ben az erdei vasút áttért a ló vontatásról a motor hajtású üzemre. A Nagy-völgyi fővonalat 1969-ig bezárólag fokozatosan felszedték, járműveit más erdei vasutakra vitték, vagy szétvágták. Ezzel egy időben Bernecebaráti és Kemence községek környékéről eltűntek az erdei vasutak, egy kisebb szakasztól eltekintve.

Ceglédi kisvasút

Cikkarchívum

Csömödéri ÁEV

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.

Debrecen

Devecser

Az 1925-30-as években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között, Esterházy Tamás gróf birtokán. Nyomtávja: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt.

Cikkarchívum

Diósjenői ÁEV

Cikkarchívum

Dombóvári GV

A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-es megszűnéséig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el véglegesen.

Dudar

Cikkarchívum

Egri GV

Cikkarchívum

Enying

A vasút ismeretlen időpontban épült, a II. Világháború végén már létezett és az 1950-es évek végén bontották fel.

Cikkarchívum

Ercsi GV

A keskeny nyomtávolságú vasút 1890 és 1968 között működött. Feladata a személyszállítás és a cukorgyár kiszolgálása volt.

Feketebalog (ČH®, SK)

A szlovákiai Feketegaramvölgyi Vasút (FGV)

Felsőpetény - agyagbánya

Ez a kisvasút a felsőpetényi agyagbánya termelvényét szállította a Bánk MÁV álomáson létesített átrakóra. Különlegessége, hogy felszíni vonala folytatódik a föld alatt, ahol akkumulátoros mozdonyok vontatták a csilléket.

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Franciavágás-Városlőd erdei vasút

Cikkarchívum

Gemenci Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)

Cikkarchívum

Gyula

Hékéd

Hékéd-Nagyhegy kisvasút

Cikkarchívum

Ipolytarnóc

Az ipolytarnóci téglagyár kisvasútja

Iregszemcse (Nagykónyi)

Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Jánkmajtis

Jánkmajtisról 18km hosszú kisvasút vezetett egykor Kisnamény, Csaholc, Vámosoroszi, Fülesd községeken át Kölcsére. A kisvasút 1972-ig működött. Az egyik C50-es mozdony a fehérgyarmati állomáson van kiállítva.

Indóház cikk

Kaposfő - Mezőcsokonya

Kaposfő - Mezőcsokonya ló, majd gőzvontatású vasút

Cikkarchívum

Kaposvári GV

1916. októberében a törzshálózat Kaposvár-Galambos-Kaposfüred-Répás, valamint Répás-Toponár szakasza a műtanrendőri bejárás után üzembe is vétetett. A kisvasút Galambos-Bogát vonalszakaszának megépítését 1921-ben hagyta jóvá a magyar királyi kereskedelmi miniszter. A vonatforgalom lebonyolítását kezdetben gőzmozdonyokkal látták el, majd az 50-es években a gőzösöket felváltották a C50-es dízelmozdonyok.
A Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság megszűnésével a kisvasutat az 1949-ben megalakult Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat kaposvári igazgatóságához csatolták. Ekkor indult el a személyszállítás a vonal egy részén, a Kaposvári Cukorgyártól Felsőbogátpuszta állomásig. A kaposvári kisvasút a MÁV Pécsi Igazgatóságához irányításába került, amely gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-től megszüntette és vonalait elbontatta.

Kapuvári Gazdasági Vasút

Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg.

Karácsond

Kaszói Erdei Vasút

Cikkarchívum

Kecskeméti kisvasút

A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által.
A keskeny nyomtávolságú vasútvonal /760mm/ építését a mostani Bugac Felső állomásból kiinduló erdőgazdasági iparvágány helyén kezdte meg, és innen vezetett tovább a vonal az erdőn át, az Alsómonostori téglaégetőig. Később kezdték csak meg az iparvágány végétől Kecskemét, illetve Kiskunmajsa felé a törzsvonal kiépítését. A kecskeméti Gazdasági Vasút (KVG) Kecskemét Rávágy tér és Kiskunmajsa G.V. állomások között 53 km hosszú 760 mm-es nyomtávolságú vonalát 1928 szeptember 17.-én adták át az utazóközönségnek.

Kemencei Erdei Múzeumvasút

A Kárpát-medence egyetlen megmaradt, 600 mm-es nyomtávú, görpálya rendszerű kisvasútja, mely 1910-es építése és 1992-es bezárása után 2000-ben újjáéledt. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület munkáját 2007-ben a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky-díj adományozásával ismerte el.

Királyréti Erdei Vasút

A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja.

Kiskér

A kiskéri bányatelep és a mohorai vasútállomás közötti kisvasút építésének terve már 1914-ben felmerült. A terv azonban csak nyolc évvel később valósult meg. A vasúti pálya költségvetését és kiviteli tervét Belházy Sándor készítette 1922. áprilisában, a 15 km hosszú, 600 mm nyomtávú pálya - Kiskér-Mohora között -1923. szeptemberében nyílt meg. A kisvasút a szenet a mohorai vasútállomáson lévő rakodóra szállította, majd onnan az osztályozón és a rostán át került a vagonokba. A kis gőzmozdony 5-6 csillét húzott egyszerre, melyhez egy személyszállításra alkalmas kocsit is kapcsoltak. Ez utóbbiban kaptak helyet a pusztáról a terényi iskolába járói gyermekek, amíg a kiskérpusztai iskola (1948) el nem készült. A visszaemlékezések szerint a kisvasút pályáját Csehszlovákiából érkező munkások építették. 1947. április l-jével az összes bányamunkásnak felmondtak, a bányát végleg bezárták. A szenet szállító kisvasút 1947. március végén közlekedett utoljára Kiskér és Mohóra között. 1948-ban a kisvasút pályáját felszedték.

Kisszállás

Kisújszállás Úttörővasút

Egy el nem készült vasút

Cikkarchívum

Komló - szénbánya

A komlói szénbányák kisvasúthálózata, a földalatt és a felszínen

Kovászna-Kommandó Erdei Vasút (Comandău, RO)

Cikkarchívum

Lébény-Hédervár GV

Lepsény

Cikkarchívum

Lillafüredi ÁEV

Cikkarchívum

Magyarország

Magyarország határain túl

Mezőhegyesi GV

A Mezőhegyesi Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút volt Békés megye déli részén. Első vonalai 1889-ben épültek. Az 1950-es évek végén az Alföldi Kisvasúttal és a Sarkadi Gazdasági Vasúttal együtt Magyarország legnagyobb összefüggő kisvasúti hálózatának részét alkotta.Az 1970-es években felszámolták.

Miskolctapolca

A miskolctapolcai kőbánya kisvasútja

Mokra Gora (SCG - BIH)

Az egykori hatalmas Boszna-vasút újjáépített szakasza a szerb-bosnyák határ mentén, Uľice és Viąegrad között

Nagybörzsönyi Erdei Vasút

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú.
Jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny Kisvasút (korábban Szobi Gazdasági Vasút) összekötésével, de az 1920-as évektől 1975-ig is egységes hálózatként működött. A vonal Kisirtás–Nagyirtás szakasza ipartörténeti műemlék, Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A kisvasút végig erdőben gyertyánosokon, bükkösökön keresztül vezet.

Nagyfa

Nagylak

Kendergyári kisvasút

Nagyút

A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.

Nagyvisnyó

A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút egy erdei vasút volt a Bükk-vidéken. 1908-ban épült 600 mm-es nyomtávval, 7 kg/fm-es sínekkel. Fő vonala a falu szélén található fateleptől az egykori Elza-lakig tartott, ahol kétfelé ágazott a Leány-völgybe és a Nagy-völgybe. 1921-ben hosszabbították meg a falu MÁV állomásáig a nagyvasúti szállítás megkönnyítésére. A vonalhossz így elérte a 6 kilométert. 1958-ban került dízelmozdony az addig lóvontatású vasútra. Megszűnésének időpontja kérdéses: egyes források szerint 1967-ben szűnt meg.

Cikkarchívum

Nagyvisnyó-Mályinka

Fa és kőszén forgalmú iparvasút, mely az 1919-ben létesült és az 1920-as években meg is szűnt.

Nyírvidéki Kisvasút

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.

Oroszlány

Cikkarchívum

Cikkarchívum

Ózd, vasgyár

További képek a Borsodnádasd mappában találhatók

Pankasz - téglagyár

A MÁV állomás csonka vágánya mellől indult a 760 mm nyomtávolságú, kb. 1 km hosszú téglagyári vasút, aminek egy gépkörüljáró vágány volt itt. Ezen a vasúton dolgozott a már szétvágott C 50-es mozdony.
Az üzemben egy kiterjedt 500 mm-es hálózat üzemelt 1994-ig 4 kulival. Ebben az évben áttértek a belső szállításban a villástargoncákra.
1994 óta már csak az agyagszállító, 600 mm nyomtávolságú, 1,5 km hosszú vasút üzemel. Ezen a vasúton 30 db. 1,6 m3-es billenőcsille és egy MD 40 sorozatú dízelmozdony található. A vasutat 1996 őszén használták utoljára.

Pereces

A MÁV volt 437-es számú vasútvonala a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Miskolcon létezett. A diósgyőri vasgyárat kötötte össze Pereces bányásztelepüléssel.

Cikkarchívum
Cikkarchívum
Cikkarchívum

Pét

Péti Nitrogénművek salakszállító kisvasútja

Pilisszentiván - szénbánya

A kisvasút első része 1942-43-ban épült ki a szénrakodó és István-akna között, feltehetőleg dízelvontatással. Később, 1947-48 körül ú, villamosított vasútvonal épült ki és Tokodról érkezett Ganz mozdonyok és csillék dolgoztak itt. A bánya 1969. december 31-én fejezte be a termelést, s vele együtt a kisvasút is elenyészett. A kisvasút nyomtávolsága 500 mm volt.

Pilisvörösvár - dolomitvasút

A kisvasút Pilisvörösvár MÁV állomása és a település nyugati szélén fekvő bánya között üzemelt.
A kitermelt nyersanyag, illetve a vállalat által értékesíteni kívánt félkész- és késztermékek szállításához 1,8 kilométer hosszúságú, keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonalat építettek ki, melynek segítségével könnyebben lehetett eljuttatni azokat az esztergomi vasútvonal pilisvörösvári állomásához. A vonalat 1982 körül szüntették meg és számolták fel.

Przeworsk - Dynów (PL)

Délkelet-lengyelországi 750 mm-es kisvasút, mely Przeworskot köti össze Dynóvval 42 kilométer hosszan. A vonal arról híres, hogy itt található Lengyelország egyetlen kisvasúti alagútja. A nyári időszakban hétvégenként közlekedik

Recsk - rézbánya

Rédei Erdei Vasút

Cikkarchívum

Ropolyi Gazdasági Vasút

A ropolyi gazdasági vasút egy erdőgazdasági céllal működtetett kisvasút volt Kaposvár és a Zselicben található Ropolyi-erdő között. 1918-tól 1929-ig működött.

Sajóbábony

Az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) hajdan 30 km-es iparvasúti hálózata mára már a múlté. A gépeket szétvágták, a vasutat nagyrészt felszedték.

Salgótarján

Sarkadi GV

A későbbi Sarkadi Gazdasági Vasút első vonalát még 1900-ban építtette a MÁV állomás és a birtokai összekötése céljából gróf Almássy Dénes 600 mm-es nyomtávolsággal. A sarkadi cukorgyár kiépülése (1912) után a cukorgyár is épített magának keskeny nyomközű vasutat, de már az AEGV-hez igazodva 760 mm-es nyomtávval, csatlakozva annak Ludad–Tarhos vonalához. A cukorgyár több kisebb szárnyvonalat épített az AEGV és a saját pályájához kapcsolódva. Később a 600 mm nyomtávolságú szakaszokat átépítették fonódott 600/760 mm-es nyomtávolságúra háromsínes rendszerben. A kisvasút 1947-ben került a GV tulajdonába, majd egy év múlva megszüntették a Delta–Vizesfás vonalon a háromsínes rendszert, és 1950-ben felszámolták a megmaradt 600 mm nyomtávolságú vonalakat. Innentől fogva a nyomtávolság tisztán 760 mm lett. A Sarkad és Tarhos közötti vonalszakaszon az Alföldi Kisvasút vonalairól érkező irányvonatok is közlekedtek. Mire a MÁV 1960-ban átvette a vasútvonalat, a szárnyvonalak nagy részét elbontották. 1962-ben a GV az Alföldi Kisvasúttól megkapta a Tarhos–Vizesfás közötti vonalszakaszt, a vonalbezárások azonban folytatódtak. A végül megmaradt Sarkad–Tarhos-Vizesfás közötti vonal túlélte ugyan a hozzá kapcsolódó AK vonal (Békéscsaba–Vésztő) megszűntét, azonban önmagában életképtelennek bizonyult, ezért hamarosan felszámolták.

Sárospatak (Bodrogköz-Hegyköz)

A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Simontornya

A kisvasút kiépítése nem lehetett egyszerű, mert 1922. december 15-től az üzembe helyezésig több tucat irat született. Az egyik beszámol arról, hogy „…Tolna vármegye közigazgatási bizottságának 1102/1923. számú határozata -, mely szerint a Fried Bern. és Fiai simontornyai bőrgyári cég által létesítendő iparvasút építése tárgyában a közig. bejárás 1923. április 24.-ik napján lesz – községünkben dobszó útján közhírré lett téve.
A bejárás tárgyát a következőképpen jelölték meg: „A Fried Bernát és fiai bőripari és kereskedelmi r. t. által a m. kir. államvasutak Simontornya állomásáról kiindulólag a cég bőrgyáráig tervezett keskenyvágányú lóüzemű iparvasút közigazgatási bejárása, a m. kir. kereskedelemügyi minister úrnak 1923. április 6.-án 62640. cz-a kelt rendelete értelmében.”

Süttői ÁEV

A Süttői Állami Erdei Vasút keskeny (760 mm) nyomtávolságú vasút volt Komárom-Esztergom megyében Süttő, Pusztamarót és Tardosbánya között. 1971. december 31-én megszűnt.

Cikkarchívum

Szeged

Szeghalmi GV

Szeghalom vasútállomásról is indult annak idején gazdasági vasút Töviskesre, 13km hosszan. A kisvasút 1971-ben még működött.

Szegi - kaolinbánya

A 20. század első felében Szegiben kaolinbánya nyílt, amit a II. világháború után államosítottak.

Szerencs

Szerencs-Prügy kisvasút

Szigetvári GV

A 600 milliméteres nyomtávszélességű Szigetvár–Okorág Kárászpuszta Gazdasági Vasút 7 és 9,3 kg/fm-es sínekből épült az 1920-as évek elején. Csak a fővonalon volt menetrendszerinti szállítás, méghozzá keddi és pénteki napokon. A gazdasági vasút mindössze egyetlen motoros vontatóval rendelkezett (C22-403 psz. C-50). A nyolcvanas években már egyre rövidebb szakaszra szorult vissza a közlekedés, majd a kilencvenes évek elején az utolsó kilométereket is felbontották.

Szilvásváradi ÁEV

Cikkarchívum

Szobi kisvasút

Cikkarchívum

Szolnok, Úttörővasút

Szolnok, Tiszaliget-ben épült 760 mm nyomtávval. A forgalom 1966.09.24-én indult el, és az 1970-es árvíz után állt le.

Taktaharkány

Taktaharkány-Megyaszó vasútvonal

Tápiógyörgye - Ábrahámtelek

ismert még Kutyavasút néven is.

Cikkarchívum

Tápiószele - Tápiószentmárton

Tarnaszentmiklós

Tátrai Villamosvasút (SK)

A Magas-Tátra déli oldalán vezető 1000 mm nyomtávú villamosított kisvasút és a kapcsolódó különleges vasutak (fogaskerekű, sikló, kötélpálya).

Tiborszállás - Halmostanya

Cikkarchívum

Törökszentmiklós - téglagyár

1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.

Ugod GV

egy meg nem épült vasút terve

Vajdahunyad (Hunedoara, RO)

760 mm-es iparvasút, korábban helyi érdekű vasút, melynek napjainkban egy két kilométeres szakaszán szállítanak mészkövet a helyi cementgyárba

Vajhát

A kendergyár kisvasútja

Veszprém - úttörővasút

Az Úttörővasút (Kisvasút) 1961. május 1-jén kezdte meg működését a 2 km hosszú, a Vidámpark és Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark között. Az ország harmadik gyermekvasútja a Vadaspark előtt indult, majd egy mesterséges alagútban haladt, amelynek egy megálló után a Csónakázó tónál volt a végállomása.

Villányi Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Visegrád

A visegrádi kisvasút - Hol van Kincses-Kolozsvár?

Vitézipuszta

Cikkarchívum

Żnin (PL)

600 mm nyomközű kisvasút Toruńtól nem messze, mely manapság már csak múzeumvasúti jelleggel üzemel

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV