kisvasut.hu
Képtár
~ Comandau ~ Szob-Nagybörzsöny ~
KBK
Partnereink





Magyar English Deutsch Nyomtatható változat

[A] [Á] [A] [Á] [B] [Č] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [Ó] [O] [Ö] [Ó] [P] [R] [S] [¦] [S] [T] [U] [Ú] [V] [W] [Y] [Z] [Ż]


Abreschviller (F)

http://train-abreschviller.fr

Achenseebahn (A)

1000 mm nyomtávú fogaskerekű kisvasút Jenbachból az Achensee mellé. Ausztria egyik kiemelkedő turisztikai látványossága.

www.achenseebahn.at

Ácsi GV

Ács-Bana Gazdasági Vasút és az Ácsi cukorgyár

Aggtelek

Kisvasút a barlangban

Ajka - bányavasút

Az ajkai szénmedencében 1870 és 2004 között 21 aknát mélyítettek, köztük a legfontosabbak: Emma, Krisztina-aknát (1870), Gyula-táró, (1871) Ármin akna (1904) Kövesárok vögyben, Jolán-légakna (1924), melyet 1938-ban szállítóaknává alakítanak és ezzel egy új, nagy területet vonnak be a termelésbe, a későbbi Jókai Bányaként ismert aknaüzemet.
A 2004. év szomorú dátum Ajka történetében: 139 küzdelmekkel, gondokkal, örömökkel teli dolgos év után bezárt az utolsó ajkacsingervölgyi barna¬kőszén¬bánya is. Eddigi létét a Bakonyi Erőmű Rt. ellátása indokolta. A jövőben az erőmű nem igényli tovább az ajkai szenet; importszénnel és fa alapú biomasszával fűtik a kazánokat.

Alföldi Kerti Gazdasági Vasút

Szép gyűjtemény Békéscsabán

Cikkarchívum

Algyői GV

Az 1925-ben átadott vasúthálózat főleg cukorrépa szállítására épült, 41 kilométeres hosszával eljutott az uradalom fő majorjaiba. A vasút Algyőről észak felé indult, fő vonalának vége a pusztaszeri majorban ért véget, szárnyvonalak ágaztak le a levelényi és pecsorai majorokba. A forgalmat kezdetben két gőzmozdony és 165 db lórékocsi szolgálta.
A vasutat 1949. február 1-jével államosították. A Gazdasági Vasutak Igazgatósága 1955-ben átadta a Felgyői Állami Gazdaság részére, amely 1967-ben elkezdte feújítani, de 1968-ban a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság balesetveszélyre hivatkozva elrendelte a forgalom leállítását, és kiadta a bontási engedélyt. 1970-re a hálózat nagy részét felszedték, csak pár kilométer vágány maradt az Atka-szigeten a Hódmezővásárhelyi ÁG területén.

Almamelléki Erdei Vasút

Cikkarchívum

Alsózsolca - betonelemgyár

A fejlődő, újjáépülő betonelemgyárban a 600mm-es nyomtávú belső hálózatnak továbbra is jut szerep, az akár 35 tonnát is szállító kocsikat román gyártású LDM-45 típusú dízelmozdonnyal és targoncákkal vontatják.Utóbbi vontatási mód miatt a vágányok betonba vannak ágyazva.

Annavölgy - kaolinbánya

A vasutat 1952-53 között építették 600 mm nyomtávval. 1959-ben nyílt meg a vasút mellett az annavölgyi kaoliniszapoló, ettől kezdve ez lett a központ. A leromlott pálya- és járműállapotok miatt közúti szállításra tértek át, így 1984-ben a vasút leállt, a következő évben elbontották. A mozdonyokat és a megmaradt csilléket 1989-ben bontották el, a bányában és az iszapolóban ekkor még voltak vágányok, mára csak az iszapoló területén maradt meg kis részük.

Arad-Hegyaljai HÉV (Arad-Ghioroc, RO)

Az egykori 1000 mm-es HÉV, illetve ami megmaradt belőle.

Cikkarchívum

Árkusi Halgazdasági Vasút

A vasutat 1960 körül építették. Központja Hortobágy-Árkuson volt, a vonal a Fényes-tó és a Csécs-mocsár felé vezetett. 2 db C50-es géppel rendelkeztek, csillékkel, és egy, a dolgozók szállítására szolgáló "személykocsival".
A halgazdasági vasút az azokra jellemző feladatokat végezte, így elsősorban az etetés (trágyázás) és a lehalászás műveleteit szolgálta. A vonatok 2-3 kocsiból, és szükség szerint a személyszállító kocsiból álltak.
A vasút 1984 körül szűnhetett meg. A pálya egyes szakaszai még sok évig megvoltak, így pl. a 33-as út felőli töltésen lévő vágányok, ill. Árkuson az aszfaltutat keresztező vágányok. Ma is megvannak még azonban a magtári vágány és a fűtőházi vágány részletei. A fűtőház gépműhelyként szolgál, egy nád vágásával foglalkozó cég használja.

(Szilva Péter)

Bácsalmási GV

Cikkarchívum

Bakonyszentlászló

Egykori téglagyárhoz kapcsolódó vasút

Balatonfenyvesi GV

Cikkarchívum

Balatonfűzfő - a Nitrokémia iparvasútja

A Nitrokémia Zrt. előde az 1921-ben, Magyar Lőporgyárüzemi Rt. néven alapított részvénytársaság. Eredetileg hadiipari alapprofillal, lőpor és robbanóanyag gyártás termelésére jött létre.

Balinka - szénbánya

Cikkarchívum

Barót (Baraolt, RO)

A baróti szénbánya kisvasútja

Békés - téglagyár

A téglagyárról további képek az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút honlapján oldalon találhatók

Békéscsaba - téglagyár

A békéscsabai Bohn téglagyár, később I-es sz. téglagyár a város déli részén, Jamina városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg.

Békéscsabai kisvasút (AEGV)

Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.

Cikkarchívum

Beregszász (Beregove, UA)

Beregszászi, avagy Borzsavölgyi kisvasút, Kárpátalja, 750 mm

Beremend - cementgyár

A Beremendi Cementgyárat 1909-ben alapította Schaumburg-Lippe herceg. A jelenlegi gyárat az 1960-as évek végén kezdték építeni.

Bergische Museumsbahnen Wuppertal e.V. (D)

A wuppertali villamoshálózat 1912 és 1914 között létesült a Bargbahn A.G. kezelésében.
A BMB EV 1969-ben, nem sokkal az utolsó wuppertali méternyomtávú vonal megszüntetése előtt alakult, céljuk egy működő villamosvasúti múzeum létrehozása volt az egykori 5-ös viszonylat Kohlfurter-Brücke – Möschenborn közötti szakaszán.
Hosszadalmas tárgyalások és előkészítő munka után sikerült bérbe venni a hidat a környező területtel és a pályát.
Ekkor a vontatási telep mai helyén két forgalmi- és egy tárolóvágány volt, a járműveket a szabad ég alatt tárolták.
1983-ig folyamatosan helyreállították a pályát és az infrastruktúrát. 1983-ra felépült a járműjavító-, szerelő- és tárolócsarnok. 1989-re készült el Am Schütt áramátlakító állomás. 1992-ben megindult a menetrendszerinti személyforgalom Kohlfurter-Brücke és Friedrichshammer között a 105-ös és 337-es pályaszámú motorkocsikkal.
1993-tól a vonal felső végpontja Kaltenbachba került, majd 1995-tól egészen Greuel-ig közlekednek a járművek.
Az utolsó, Greuel- Möschenborn szakasz helyreállítása napjainkben (2010) is tart.

Bernecebaráti Erdei Vasút

A Pest megyei Bernecebaráti község közelében, a Nagy-völgyben építettek keskeny nyomközű kisvasutat, amit 1912-ben fejeztek be. Az ezt követő években öt szárnyvonal épült ki a fővonalból kiágazva, amelyek együttes hossza 11,2 km-t tett ki. A szárnyvonalak többségét a Wolfner-Schanczer vállalat építette meg, de ezeket az 1920-as évek végéig felszámolták a tarvágások miatt. A Nagy-völgyi fővonal a kemencei erdei vasúttal szoros összefüggésben működött, de azzal összekötve sosem volt! 1953-ban szükségessé vált a fővonal meghosszabbítása, így azt tovább építették Deszkáspusztáig, ami 2,8 km-es új vonalat jelentett. 1954-ben az erdei vasút áttért a ló vontatásról a motor hajtású üzemre. A Nagy-völgyi fővonalat 1969-ig bezárólag fokozatosan felszedték, járműveit más erdei vasutakra vitték, vagy szétvágták. Ezzel egy időben Bernecebaráti és Kemence községek környékéről eltűntek az erdei vasutak, egy kisebb szakasztól eltekintve.

Biatorbágy - Viaduktvasút

A biai jobb viadukt, és a szálloda között időről időre felépülő ideiglenes 600 mm-es repvágányos vasút. Anyagai téglagyári mentésekből származnak. / Tóth Gábor, Bacsinszky Tibor

Bodajk

Az ipartelep és a bányák vasútjai

Borossebes-Menyházafürdő (RO)

Cikkarchívum

Borsodnádasd

Cikkarchívum

Brennbergbánya

A 790 mm nyomtávolságú, 7,2 km hosszú vasútvonalat 1869-ben helyezték üzembe ló-, 1875-től gőzvontatással. A keskeny nyomtávolságú vasút időszakában a széntermelés visszaesett. 1892-re a szűk keresztmetszetet a szállítást lassító és költséges ágfalvi átrakó jelentette. A keskenynyomtávú vonal helyett szabványos nyomtávolságú vasút építését kezdtek meg.

Budapest

A főváros keskenynyomközű ipar- és személyszállító vasútjai.

Bükkszék

Kőolajkutatók kisvasútja, Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet istállóvasútja.

Cikkarchívum

Bytom - Felső-Sziléziai Kisvasút (PL)

Katowice környéki 785 mm nyomtávolságú kisvasút, melynek egy rövid szakaszán turisztikai céllal személyvonatok közlekednek. Ez a legidősebb lengyel kisvasút, első szakaszát 1853-ban adták át a forgalomnak

Čatići (Kakanj, BIH)

600 mm nyomközű bányavasút, illetve az ehhez kapcsolódó normál nyomközű szénosztályozó Boszniában, Szarajevótól 30 kilométerre délre

Ceglédi kisvasút

Cikkarchívum

Ceglédi téglagyár

Celldömölki fűtőház szénfeladója

A serleges szénszerelő berendezést kiszolgáló csillék és keskeny nyomtávú vágányok

Csolnoki Bányászklub Múzeum

Csolnok, Rákóczi telep Szent Borbála utca 3. Nyitva: szombat, vasárnap 16-20 óra között. Telefonon érdeklődni lehet (egyeztetés alapján máskor is megtekinthető): Fleischmann Dezső 06/30/587-3381 Baranyai Lőrinc 06/30/295-3695
E-mail: csbanyasz@citromail.hu; Honlapja: banyaszklub.atw.hu

Csömödéri ÁEV

A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.

Csorvási GV

1899-től az 1960-as évek végéig létezett a Csorvási Uradalmi Gazdasági Kisvasút. A Wencheim család építette a kisvasutat a nagymajori magtárig, majd 1923-ban bővítették Rudolf major, Károly major és a csőszházak irányába. A szállítást lovak vontatta lórékkal, később vasvázas csillékkel végezték. Időszakosan használták személyszállításra is nyitott és fedett lórékkal valamint omnibusz kocsikkal a grófi család részére.

A kisvasút a II. világháború után többször cserélt gazdát, a volt Földműves Szövetkezett, más kisvasutak, végül a Felsőnyomási Állami Gazdaság tulajdona lett. A majorok felszámolásával, a kastélyok lebontásával, a tanyasi gazdálkodás megszűnésével a kisvasút elveszítette jelentőségét és fokozatosan elbontásra került.

Debrecen

Dévaványa - téglagyár

Képek a téglagyár kisvasútjáról

Devecser

Az 1925-30-as években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között, Esterházy Tamás gróf birtokán. Nyomtávja: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt.

Cikkarchívum

Diósd, Annahegy

Egykor a honvédségi lőszerraktárok kisvasútja volt, később a földalatti vágatokat gombatenyésztésre használták. Ma már arra sem...

Diósjenői ÁEV

Cikkarchívum

Dombóvári GV

A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-es megszűnéséig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el véglegesen.

Dömös

Kisvasút a Malom-patak völgyében

Dorog

A dorogi szénmedence kisvasútjai, melyek nagyrészt a 70-es, 80-as években tűntek el.

Dudar

Cikkarchívum

Dunakeszi

Kisvasúti vágányok a Járműjavító melletti sportpálya területén

Dunaújváros, Úttörővasút

1958. április 9-én elkezdődött a sztálinvárosi úttörővasút építése. 1958. augusztus 20-án a vaspályát a város úttörői teljes hosszúságában, a Vidámparktól a Duna partja fölött található Ságvári-kilátóig átadták.
Az eredetileg 600-as pályát négy évvel a nyitás után, 1962. május 1-jére a hazai kisvasutakon leginkább elterjedt 760 milliméteresre bővítették. Az Úttörővasutat 1976-ban érte utol a vég.

Edelény, bányavasút

Cikkarchívum

Egercsehi

A nagyüzemi kitermelésre 1906-ban alakult meg az Egercsehi Kőszénbánya Rt. A végig jó minőségű szén kitermelésére a 60-as évekbeli fénykorban 1200 munkást foglalkoztattak. 1977-től megkezdődött a modernnek akkor már nemigen nevezhető bánya fokozatos leépítése. 1990. január 31-én délben hozták felszínre az utolsó csille szenet Egercsehiben.

Egri GV

Cikkarchívum

Emőd

Az uradalmi majorokat és a nagyvasúti állomást összekötő (lóré) kisvasút maradványai

Eplény

Bauxitszállító kisvasút az alsóperespusztai bányából az eplényi átrakóra. A vonalán egy siklópálya is működött, részben annak helyén van most az eplényi sípálya.

Ercsi GV

A keskeny nyomtávolságú vasút 1890 és 1968 között működött. Feladata a személyszállítás és a cukorgyár kiszolgálása volt.

Erdőbénye

Cikkarchívum

Esztergom

járműmentés

Esztramos

Az Esztramos hegy egykori vasércbányája, melynek felhagyott vágatain át ma a Rákóczi barlang közelíthető meg

Ełk (PL)

750 mm nyomtávolságú kisvasút a Litván-Orosz határ közelében. Egykoron államvasúti vonal volt, ma egy helyi társulás üzemelteti a nyári időszakban, kizárólag turisztikai célokból

Farkaslyuk

A farkaslyuki szénbánya kisvasútja

Fegyvernek

Fegyverneki Gazdasági Vasút története, képi emlékei.

Cikkarchívum

Fehér-tavi Halgazdaság

A hálózat a Fehér-tó mentén, Szeged és Sándorfalva közigazgatási területén helyezkedik el az 5-ös főút és a Szegedet Csongráddal összekötő műút között. E kisvasút nyomtávolsága 600 milliméter, a hálózaton egykori téglagyári UE-28-as mozdonyokat, illetve bányamozdonynak készült, román gyártású LDM-45-ös mozdonyokat használnak.
A Fehér-tavi vasút hálózata a csanytelekivel ellentétben kevésbé szerteágazó, az 5-ös úttól Sándorfalváig tartó kelet-nyugati irányú fővonalból és az ebből kiágazó rövidebb mellékvonalakból áll.

Fehérgyarmat

kiállítás

Feistritztalbahn (A)

Az osztrák StLB magánvasút kezelésében üzemeltetett kisvasút teherszállításból és gőzös nosztalgiavonatok közlekedtetéséből él.Központja Weiz városában van,itt nagyvasúti átrakó és a karbantartó műhelyek találhatóak.

Feketebalog (ČH®, SK)

A szlovákiai Feketegaramvölgyi Vasút (FGV)

Feketevölgy - szénbánya

Cikkarchívum

Felcsút (Vál-völgyi Kisvasút)

Az egykori Bicske-Székesfehérvár mellékvonal nyomvonalán kisvasút épült Felcsút és az alcsútdobozi arborétum között.

Felsőgalla

Felsőgallai kisvasút

Felsőpetény - agyagbánya

Ez a kisvasút a felsőpetényi agyagbánya termelvényét szállította a Bánk MÁV álomáson létesített átrakóra. Különlegessége, hogy felszíni vonala folytatódik a föld alatt, ahol akkumulátoros mozdonyok vontatták a csilléket.

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Felsővisói Erdei Vasút (CFF Vişeu de Sus, RO)

Cikkarchívum

Fenyőháza (Ąubochňa, SK)

A fenyőházi villamosított erdei vasút
A kisvasút 1904 és 1966 között működött, a helyi erdőkben kitermelt fát szállították rajta. A hatvanas években üzemeltetése veszteséges lett, és megszüntették. A síneket és a talpfákat is elhordták, a kocsiparkot ócskavasként értékesítették.

Fieni bányavasút (RO)

Fieni városban (Dâmboviţa megye) található cementgyár iparvasútja, melyen alapanyagként szükséges mészkövet szállítanak a közeli hegyekből. 760 mm nyomtávú. 40 kg/fm-es sínekből épült a vonal, hosszúsága kb. 15 km. A legnagyobb emelkedés 25 ezrelék. Két kitérő állomás, és két komolyabb híd is található a vonalon. L45H típusú dízelmozdonyok és oldalürítős, billenős teherkocsik dolgoznak a vonalon. 24 órás üzem, két-három vonat van állandóan a pályán. Egy vonat - a mozdonyt nem számítva - 11 kocsiból áll. A menetidő egy irányban kb. 1 óra.

Franciavágás-Városlőd erdei vasút

Cikkarchívum

Fűzérradvány - illitbánya

Bányavasút

Füzesabony

Füzesabony-Szikszópuszta-Kerecsend GV

Gánt - bauxitbánya

1926 novemberében kezdödött meg a bauxit bányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bauxit bányát 1962 december 31-én bezárták. ma múzeumként működik.

Gemenci Állami Erdei Vasút

Cikkarchívum

Gilvács (Ghilvaci, General Gh. Avramescu, RO)

Az egykori Szatmárnémeti központú kisvasút utoljára megszüntetett vonala Gilvács és Erdőd között húzódott

Glossen (D)

Apró kis Feldbahn Szászország határán, melyet egy egyesület üzemeltet

Gniezno (PL)

Gödöllői Kisvasút

A Gödöllői Arborétumban 600mm nyomtávolságú erdei vasúti bemutató pálya épül, valamint Vasúti múzeum nyílik az Erdei Vasútért Egyesület, valamint a Pilisi Parkerdő együttműködésében.

Govora - Bistriţa iparvasút (RO)

A 760 mm nyomtávolságú iparvasút Vâlcea megyében található. 38 km hosszban üzemel. 4 nagyobb állomás található a vonalon, a legnagyobb emelkedés 30 ezrelék. 6 mozdony található a govorai fűtőház állományában, ebből 5 üzemképes. A mozdonyok 12 vagont húznak, melyet a felső végállomáson speciális mészkővel raknak meg. A govorai gyárban (mosó)szódát állítanak elő a rakományból. A vonatok minden nap közlekednek (24 órás üzemben) szombat/vasárnap is. Általában három vonat forog. Egy menettérti út kb. 5 óra.

Gryfice (PL)

Gyöngyösfalu (Holdfény-liget)

A gyöngyösfalui Holdfényliget Kalandparkban egy mutatványos kisvasút is üzemel. A pálya 2008-ban épült vasaljas vágányokból, a szerelvény egy 1938-as gyártmányú Jenbacher-kuliból és négy, csillealvázra épített kis személykocsiból áll. A 600 mm nyomtávú pálya 1,1 km hosszú és körbeér, a mozdonynak nem kell körbejárnia a szerelvényt.

http://holdfenyliget.hu

Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)

Cikkarchívum

Gyöngyösoroszi Ásványbánya

A település környékén, pontosabban a Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Mátrakeresztes, Gyöngyöspata községek környékén található érceket a XVIII. században kezdték iparszerűen bányászni. A 600 milliméter nyomtávolságú, összesen nyolc kilométernyi hosszban kiépült, villamosított bányavasúton egy AEG gyártmányú, felsővezetékes és több akkumulátoros mozdony is vontatta a csilléket. A bánya bezárásáról 1985-ben határoztak, a következő évben végleg meg is szűnt a termelés.
A vasutat a kétezres években élesztették ideiglenesen újjá, a tárók kitisztítása és szakszerű tömedékelése, a veszélyes anyagok elszivárgásának megakadályozása érdekében.

Győr

kiállított járművek

Gyula

Hajdúböszörmény - téglagyári kisvasút

A téglagyár itt két kisvasúti hálózattal rendelkezett: egy 600 mm-es vonallal, mely az agyagbányát kötötte össze a gyárral, illetve egy belső 500 mm-es hálózattal. Az első vonalon két UE-28-as mozdony dolgozott, és 2000-ben szűnt meg. A belső, 500 mm-es hálózaton öt darab kuli dolgozott, két MIB és három Slavia motoros. Ez a rendszer - a gyárral egyetemben - 2001. decemberében szűnt meg. A fényképek készítésekor az üzem felszámolás alatt állt, és az egyik kulit éppen vasútbarátok szállították el a Kemencei Erdei Múzeumvasútra.

Halimba - bauxitbánya

A Magyar Alumínium Zrt-hez tartozó halimbai bauxitbánya, amely 2013-ban zárt be

Hegyestű

A Hegyestűn egykor működött kőbánya

Hel, hadi kisvasút (PL)

Lengyel hadi kisvasút, mely ma múzeumvasútként üzemel.

Hird

A ma Pécs részét képező Hird településnek egykor önálló gazdasági vasútja volt, amely a Hird-Hosszúhetény-Komló útvonalon közlekedett

Hollóháza - porcelángyár

A porcelángyár alagútkemencéinek kiszolgálását végzik 400 mm nyomtávú csillékkel. Csak egyenes vágányok vannak, a kemencékben és velük párhuzamosan futnak, a kocsikat köztük tolópaddal mozgatják

Hortobágyi Halgazdasági Kisvasút

A vasutat az 1920-as években hozták létre azzal a céllal, hogy a halastavakhoz egyszerűbben be tudják hordani a takarmányt, valamint kiszállították rajta a lehalászott halakat. Akkoriban körülbelül 13 kilométernyi vasút szolgálta a halgazdaság céljait. Ezeknek a síneknek a nagy részét a közúti árufarozásra történő áttéréskor felszedték.
A Hortobágyi Nemzeti Park 2007-ben felújította a maradék 4 kilométernyi pályát és beindította rajta a turisztikai célú személyszállítást. 2010-ben pedig kiegészítette a pályát további 1 kilométerrel, így a Kondás-tó könnyebben megközelíthetővé vált.

Ideiglenes kisvasutak

Építkezéseknél használt ideiglenes kisvasutak gyűjteménye

Iregszemcse (Nagykónyi)

Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Istenmezeje

A bentonitbánya vasútja

Izsófalva

Egykori bányászváros, mely a 60-as évek végén élte fénykorát.

Jánkmajtis

Jánkmajtisról 18km hosszú kisvasút vezetett egykor Kisnamény, Csaholc, Vámosoroszi, Fülesd községeken át Kölcsére. A kisvasút 1972-ig működött. Az egyik C50-es mozdony a fehérgyarmati állomáson van kiállítva.

Indóház cikk

JÁRMŰVEK

Képek járművekről

Szakmai oldalak / Járművek

Jędrzejów (PL)

750 mm-es kisvasút Krakkótól egy kicsit északabbra. A hálózat egy részén nyaranta kirándulóvonatok közlekednek

Jindřichův Hradec (CZ)

Részben hivatásforgalmú, érszben turisztikai célú kisvasút Dél-Csehországban, magánvasúti üzemeltetésben

Kaposfő - Mezőcsokonya

Kaposfő - Mezőcsokonya ló, majd gőzvontatású vasút

Cikkarchívum

Kaposvári GV

1916. októberében a törzshálózat Kaposvár-Galambos-Kaposfüred-Répás, valamint Répás-Toponár szakasza a műtanrendőri bejárás után üzembe is vétetett. A kisvasút Galambos-Bogát vonalszakaszának megépítését 1921-ben hagyta jóvá a magyar királyi kereskedelmi miniszter. A vonatforgalom lebonyolítását kezdetben gőzmozdonyokkal látták el, majd az 50-es években a gőzösöket felváltották a C50-es dízelmozdonyok.
A Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság megszűnésével a kisvasutat az 1949-ben megalakult Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat kaposvári igazgatóságához csatolták. Ekkor indult el a személyszállítás a vonal egy részén, a Kaposvári Cukorgyártól Felsőbogátpuszta állomásig. A kaposvári kisvasút a MÁV Pécsi Igazgatóságához irányításába került, amely gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-től megszüntette és vonalait elbontatta.

Kapuvári Gazdasági Vasút

Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg.

Kaszói Erdei Vasút

Cikkarchívum

Kazincbarcika

Kazincbarcika keskeny nyomtávú vasútjai

Külszíni bányavasút
Békeváros
Kazincbarcika-Rudabánya

Kecskeméti kisvasút

A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által.
A keskeny nyomtávolságú vasútvonal /760mm/ építését a mostani Bugac Felső állomásból kiinduló erdőgazdasági iparvágány helyén kezdte meg, és innen vezetett tovább a vonal az erdőn át, az Alsómonostori téglaégetőig. Később kezdték csak meg az iparvágány végétől Kecskemét, illetve Kiskunmajsa felé a törzsvonal kiépítését. A kecskeméti Gazdasági Vasút (KVG) Kecskemét Rávágy tér és Kiskunmajsa G.V. állomások között 53 km hosszú 760 mm-es nyomtávolságú vonalát 1928 szeptember 17.-én adták át az utazóközönségnek.

Kemencei Erdei Múzeumvasút

A Kárpát-medence egyetlen megmaradt, 600 mm-es nyomtávú, görpálya rendszerű kisvasútja, mely 1910-es építése és 1992-es bezárása után 2000-ben újjáéledt. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület munkáját 2007-ben a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky-díj adományozásával ismerte el.

Kéthalom, lóvasút

A lóvasút a kéthalmi kastélyt és uradalmi iskolát kötötte össze a környező tanyákkal (Csete, Perjés).

Cikkarchívum

Királd, szénbánya

A királdi szénbánya 600 mm nyomtávolságú iparvasútja a község vasútállomásán kapcsolódott a normál nyomközű vonalhoz, mára a kisvasút teljes egészében (1967-ben) megszűnt, a pályát felszedték.

Cikkarchívum

Királyréti Erdei Vasút

A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja.

Kiskér

A 15 km hosszú, 600 mm nyomtávú pálya - Kiskér-Mohora között -1923. szeptemberében nyílt meg. A kisvasút a szenet a mohorai vasútállomáson lévő rakodóra szállította, majd onnan az osztályozón és a rostán át került a vagonokba. A kis gőzmozdony 5-6 csillét húzott egyszerre, melyhez egy személyszállításra alkalmas kocsit is kapcsoltak. Ez utóbbiban kaptak helyet a pusztáról a terényi iskolába járói gyermekek, amíg a kiskérpusztai iskola (1948) el nem készült.
1947. április 1-én a bányát végleg bezárták. A szenet szállító kisvasút 1947. március végén közlekedett utoljára. 1948-ban a kisvasút pályáját felszedték.

Cikkarchívum

Kisújszállási Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Kisvasutak Baráti Köre - Egyesületi élet

KBK rendezvények, előadások stb.

Kolozsvár (Cluj-Napoca, RO)

A város keskenynyomközű vasútjai

Komárom - erőd

A Monostori Erőd belső kisvasútja

Komló - szénbánya

A komlói szénbányák kisvasúthálózata, a földalatt és a felszínen

Kónya, lóvasút

A kisvasút Kónyát kötötte össze a Debrecen-Füzesabony vasútvonalon lévő megállóval, az 1980-as évek elején szűnt meg.

Cikkarchívum

Koąická Detská Historická ®eleznica (KDH®, SK)

1955-ben épült ki a kisvasút, úttörővasútként, a megnyitó szeptember 20-án volt.
Az alapötletet az akkor már működő budapesti és ungvári úttörővasút léte adta. A vágányok és járművek az 1948-49-ben szabványos nyomtávúra átépített Hronská Breznica – Banská ©tiavnica (Garamberzence-Selmecbánya) vonalról érkeztek.
A vasút hossza: 3,9 km (az összes vágányhossz 4,2 km), nyomtávolság: 1000 mm, az engedélyezett sebesség: 20 km/ó, maximális emelkedés 26 ‰, Légfékes üzem.
Útvonal: Čermeµ (Csermely) végállomás ex. Čermeµ-Baránok 0,0 km. Vpred megálló ex. Čermeµ-Vodáreň 2,0 km. Alpínka végállomás ex. Pionier 4,2 km.
A kisvasút (a magyarországi megoldáshoz hasonlóan) az államvasút vonala a kezdetektől. Jelenleg a KDH® csapta üzemelteti Lehotský, Ąubomír vezetésével.
Honlapjuk: www.detskazeleznica.sk

Koszalin (PL)

Kővágószőlős - uránbánya

Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt.
A termelés az 1980-as évek végén indult hanyatlásnak és a rendszerváltás után, 1996-ban fejeződött be annak gazdaságtalansága miatt; a bányaüzemeket 1997-ben zárták be végleg és megkezdték a rekultivációs és helyreállítási munkákat. A hazai urántermelést övező titkosítások és titkolózások miatt hosszú ideig nagyon sok téves hír és adat került a köztudatba. A bányászatnak ma a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása állít emléket Kővágószőlősön.

Kovászna-Kommandó Erdei Vasút (Comandău, RO)

Cikkarchívum

Kristyor (Cristior, RO)

Erdélyi mélyművelésű bánya kisvasútja

Kro¶niewice (PL)

Kudzsir völgyi erdei vasút (Cugir, RO)

A Râul Mic mentén 1913-ban keskeny vágányú vasút épült, az erdőkitermelés céljára.

Laas (I)

Márványszállító vasút rendszer: kötélpálya, vasút, sikló

Lábatlani Betonelemgyár

Az 1942. évi alapítás óta a vállalat tevékenységi köre nem változott: cement alapú építőipari késztermékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Már az alapítást követően a hazai vasúti betonalj gyártás központja lett. Később a termékstruktúra további termékekkel bővült.

Lakitelek - téglagyár

Érdekes a Lakiteleki Téglagyár tö rtén e te . Még a századelőn hozta létre egy tiszakécskei vállalkozó. A m á so d ik világháborút követően, az államosítások időszakában itt is kicserélték a cégtáblát. A h a tv a n a s évek közepén néhány eszten d ő n keresztül szünetelt a termelés, mígnem hat környező mezőgazdasági üzem és a kécskei tan á c s közös összefogással ismét életet lehelt a gyárba.

Lavassaare (EST)

750 m nyomtávolságú tőzegvasút, illetve itt található egy kisvasúti múzeum, melyek a hajdanán Észtország (illetve az Észt SzSzK) szinte egészét behálózó kisvasúthálózat járműveit mutatja be (http://www.museumrailway.ee)

Lepsény

Cikkarchívum

Lillafüredi ÁEV

Cikkarchívum

Lonea - szénbánya (RO)

A loneai kőszénbánya kisvasútja összeköti a bányát és a petrilai kőszénfeldolgozó üzemet. A vonal 5 km hosszú, 790 mm nyomtávú, L45H mozdonyok teherkocsikkal közlekednek. Két vonal van egymás mellett: az egyik vonalon megy fel Petrilától a bánya felé a vonat üresen, a másik vonalon jön le a teli vonat a bányától Petrila felé. Petrila csak 1 km-re van Petrozsénytől. Ez egy erdei vasút volt a bánya megnyitásáig és anno fentebb ment a hegyekbe.

Lyukóbánya - szénbánya

Ez a galéria a szénbánya vasútjának képeit tartalmazza.

A MÁV volt 337a számú Diósgyőr Vasgyár – Lyukóbánya vasútvonal képei a Pereces galériában találhatóak

MAGYARORSZÁG

Egyéb galériába nem besorolható kisvasutak

MAGYARORSZÁG határain túl

Egyéb galériába nem besorolható, határon túli kisvasutak

Makó - téglagyár

A 600 mm nyomtávolságú kisvasút már csak a bányát köti össze az üzemmel, a telepen belüli, 500 mm nyomtávoilságú hálózatot még az 1980-as években felszámolták. A vonalon két UE-28-as mozdony végzi a csillék szállítását.
This railway makes a connection between the clay mine and the brick factory. It has two UE-28 type locomotives. The gauge is 600 mm.

Mariazell (A)

A leghosszabb keskeny nyomtávú vasút Ausztriában és legrégibb villamosított keskeny nyomtávú hegyi vasút a világon.

Márkushegy - szénbánya

600 mm nyomtávú talpi vasút, Scharf függővasút, dízel üzem

Marosvásárhely (RO)

Mátraszőlős (Pásztó)

A Pásztó-Mátraszőlős kőszállító kisvasút

Máza - téglagyár

A gyár 1900-as évek elejétől termel üzemszerűen. Hagyományos technológiájú, ami annyit jelent, hogy a nyers termék szárítása a szabadban történik, az égetés pedig Hoffmann - féle körkemencében. A gyár nyersanyaggal történő ellátása saját agyagbányából történik.
A gyárat 1994-ben a Baranya - Tolna Megyei Tégla - és Cserépipari Vállalat felbomlása kapcsán privatizálták.

Meggyespele - Pusztamizse GV

Cikkarchívum

Mesztegnyői Erdei Vasút

Cikkarchívum

Mezőhegyesi GV

A Mezőhegyesi Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút volt Békés megye déli részén. Első vonalai 1889-ben épültek. Az 1950-es évek végén az Alföldi Kisvasúttal és a Sarkadi Gazdasági Vasúttal együtt Magyarország legnagyobb összefüggő kisvasúti hálózatának részét alkotta.Az 1970-es években felszámolták.

Miskolctapolca

A miskolctapolcai kőbánya kisvasútja

Mohácsi GV

Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Habsburg Frigyes főherceg építtette 1892-1898-ig. Az uradalom, 1945 után a Sátorhelyi ÁG telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra használták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A végállomás Erdőfűn volt. A mohácsi vasútállomásra kb. 1956-ig közlekedett. Utána felszedték a síneket.

Mokra Gora (SCG - BIH)

Az egykori hatalmas Boszna-vasút újjáépített szakasza a szerb-bosnyák határ mentén, Uľice és Viąegrad között

Moldovica (Moldovita, RO)

Móri bányavasút

A móri szénbánya bányavasútjának képei.

Cikkarchívum

Mosonmagyaróvár

Az ózdi OKÜ 30 mozdony kiállítva Mosonmagyaróvár vasútállomáson

Murtalbahn (A)

Az OBB Unzmarkt állomásától induló kisvasút hivatásforgalmat bonyolít Tamsweg állomásig Steier tartományban. Számos teherkocsi és gőzmozdony teszi még érdekesebbé ezt a gyönyörű vonalvezetésű vasutat.

Nádasdladány - tőzegvasút

A rendszerváltás előtt a Sárszentmihályi Állami Gazdaság égisze alatt zajlott a tőzegbányászat: szovjet gyártmányú, lánctalpas mocsárjárók segítségével zajlott a kitermelés. A helyszínről kisvasúttal szállították a tőzeget az aprítást végző darálóhoz, majd onnan iparvagány vezetett a Csór-Nádasdladány vasútállomásra.

Nagybátony

„1907. évi július hó 1-én a Heves megyei Nagybátony község határában fekvő s azelőtt Guttmann Testvérek tulajdonát képező nagybátonyi kőszénbánya, vétel útján a diósgyőri gyár tulajdonába került.
A szénszállítás egy régi, alig üzemben tartható mozgonynyal történt, mely egy hibás álló kazánból lett gőzzel ellátva. A kazánházhoz egy kis kovácsműhely volt hozzáépítve s az üzemvezetői lakházon kívül még csak néhány igen elhanyagolt állapotban lévő munkásház és barakk állt rendelkezésre.
A szén osztályozása egy széncsúsztatón eszközöltetik, a honnét a szén egy 76 czentiméter nyomtávú vasúton a 2.2 kilométer távolságban fekvő nagybátonyi állami kőzúzótelepre vitetik s innét ezen kőzúzótelep mozdonyával a nagybátonyi állomásra szállíttatik.”

Nagybörzsönyi Erdei Vasút

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú.
Jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny Kisvasút (korábban Szobi Gazdasági Vasút) összekötésével, de az 1920-as évektől 1975-ig is egységes hálózatként működött. A vonal Kisirtás–Nagyirtás szakasza ipartörténeti műemlék, Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A kisvasút végig erdőben gyertyánosokon, bükkösökön keresztül vezet.

Nagycenk

Széchenyi Múzeumvasút

Cikkarchívum

Nagyszeben (Sibiu, RO)

Nagyvisnyó

A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút egy erdei vasút volt a Bükk-vidéken. 1908-ban épült 600 mm-es nyomtávval, 7 kg/fm-es sínekkel. Fő vonala a falu szélén található fateleptől az egykori Elza-lakig tartott, ahol kétfelé ágazott a Leány-völgybe és a Nagy-völgybe. 1921-ben hosszabbították meg a falu MÁV állomásáig a nagyvasúti szállítás megkönnyítésére. A vonalhossz így elérte a 6 kilométert. 1958-ban került dízelmozdony az addig lóvontatású vasútra. Megszűnésének időpontja kérdéses: egyes források szerint 1967-ben szűnt meg.

Cikkarchívum

Naleczów (PL)

Nowy Dwor Gdansk (PL)

A Nowy Dwor Gdansk hálózat érdekessége rybinai forgatható híd

Nyírvidéki Kisvasút

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.

Nyitra, múzeumvasút (Nitra, SK)

A nyitrai Agrokomplex kiállítási területén illetve a szomszédos skanzen körül haladó kisvasút 1985-ben létesült, nyomtávolsága 760 mm, és csak akkor üzemel, amikor kiállítást tartanak a vásárvárosban
760 mm gauge railway in the Agrokomplex exhibition area in Nitra, Slovakia. It was built in 1985. Operates only when exhibitions are opened.

Ópusztaszer

A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926–27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták.
A mozdony mellett láthatjuk a jellegzetes vízdarut, amelyből gőznyomással töltötték fel vízzel a mozdony kazánját.
Az Emlékparkban látható épületet és szerelvényt a MÁV Rt. Szegedi Igazgatósága adományozta az Emlékparknak és hozzá a vasúti pályát is kiépítette, korhű környezetben.

Oravska Lesna (SK)

Az árvai (Orava) Erdőtkán (Oravská Lesná) található erdei vasút megépítése és üzemeltetése a gyakorlatban nemcsak olcsóbb volt a hagyományos vasúténál, hanem a rendkívül tagolt tereppel is képes volt megbirkózni. Ma már nem használják az eredeti rendeltetésének megfelelően faszállításra, hanem az Árvai Múzeum (Oravské múzeum) látványosságaként szolgál.

Orosháza

Az egykori AEGV, később MÁV Alföldi Kisvasút rakodóvágánya

Oroszka cukorgyár (Pohronsky Ruskov, SK)

Cikkarchívum

Oroszlány

Cikkarchívum

Cikkarchívum

Öttevény (Szigetközi GV)

Az 1930-as évek közepére három önálló, kezdetben ló, majd később gőzmozdonyos vontatású vaspályát építettek, amelyet „lórénak” neveztek el a vidék lakói. Ezek a hajdani pályák a lehető legrövidebb módon, a Mosoni-Dunán ma is meglévő, acélszerkezetű hidakon keresztül csatlakoztak a nagyvasúti állomásokhoz, átrakókhoz. A második világháború után a szigetközi uradalmi kisvasút a Győri Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalata irányítása alá került. Az 1960-as évek végén az árufuvarozás átkerült a közutakra, s ez megpecsételte a kisvasút sorsát. 1969. január 1-jén a szigetközi kisvasút az országban több kisvasúti pályaszakasszal együtt véglegesen megszűnt.

Ózd, vasgyár

További képek a Borsodnádasd mappában találhatók

Paks - téglagyár

A Sánc-hegy tövében működő Gőztéglagyár a világgazdasági válság után kezdte meg működését. Napjainkban már nem üzemel.

Pálházi Állami Erdei Vasút

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött. A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között. 1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.

Palkonya

Tórendszer mellett épülő kisvasút

Panevėľys (LIT)

750 mm nyomtávolságú kisvasúthálózat Litvániában, melynek központja Panevėľysben található. http://www.ngr.lt

Pankasz - téglagyár

A MÁV állomás csonka vágánya mellől indult a 760 mm nyomtávolságú, kb. 1 km hosszú téglagyári vasút, aminek egy gépkörüljáró vágány volt itt. Ezen a vasúton dolgozott a már szétvágott C 50-es mozdony.
Az üzemben egy kiterjedt 500 mm-es hálózat üzemelt 1994-ig 4 kulival. Ebben az évben áttértek a belső szállításban a villástargoncákra.
1994 óta már csak az agyagszállító, 600 mm nyomtávolságú, 1,5 km hosszú vasút üzemel. Ezen a vasúton 30 db. 1,6 m3-es billenőcsille és egy MD 40 sorozatú dízelmozdony található. A vasutat 1996 őszén használták utoljára.

Pankota téglagyár (RO)

Pat - halgazdaság

Nagykanizsától délre, Somogy és Zala megye határán üzemelt a pati halgazdaság kisvasútja, mely – hazánkban utoljára – kizárólag lóvontatással üzemelt. A piciny hálózaton 1997-ben még szerveztek különvonatozást a KBK Egyesület tagjai, de már ekkor is inkább gumikerekű járművekkel végezték a tavak karbantartását. Nem sokkal ezután a síneket is felszedték, napjainkban már csak a Pat és Varászó közötti műút egykori vasúti átjárójában hagyott sínek emlékeztetnek hazánk utolsó lóvasútjára.

Pécs

Bánya- és Gyermekvasút

Pereces

A Miskolc-Diósgyőr környéki bányavasutak vonalai

337 Diósgyőr Vasgyár – Pereces – Baross akna
337a Diósgyőr Vasgyár – Lyukóbánya
337b Pereces – Lyukóbánya

Cikkarchívum
Cikkarchívum
Cikkarchívum

Petrozsény (RO)

Pilis - hízlalda

az üzem kisvasútja

Pilisszentiván - szénbánya

A kisvasút első része 1942-43-ban épült ki a szénrakodó és István-akna között, feltehetőleg dízelvontatással. Később, 1947-48 körül ú, villamosított vasútvonal épült ki és Tokodról érkezett Ganz mozdonyok és csillék dolgoztak itt. A bánya 1969. december 31-én fejezte be a termelést, s vele együtt a kisvasút is elenyészett. A kisvasút nyomtávolsága 500 mm volt.

Pilisvörösvár - dolomitvasút

A kisvasút Pilisvörösvár MÁV állomása és a település nyugati szélén fekvő bánya között üzemelt.
A kitermelt nyersanyag, illetve a vállalat által értékesíteni kívánt félkész- és késztermékek szállításához 1,8 kilométer hosszúságú, keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonalat építettek ki, melynek segítségével könnyebben lehetett eljuttatni azokat az esztergomi vasútvonal pilisvörösvári állomásához. A vonalat 1982 körül szüntették meg és számolták fel.

Pleszew (PL)

Postojna (SLO)

Szlovénia egyik legnevezetesebb természeti kincse a postojnai cseppkőbarlang. A vasúti pálya alapjait 1872-ben fektették le. A pálya teljes hossza ekkor 1534 m volt. Az első benzinmotoros, négyüléses kocsikat 1914-ben az Orenstein & Koppel üzemben kezdték gyártani. A mozdony az első évben, 1924 júniusa és 1925 augusztusa között naponta négyszer közlekedett, ez idő alatt mintegy 15.588 látogatót vitt körbe. Az új, nagyobb teljesítményű Montania mozdonyok, amik szintén belsőégésű benzines motorral voltak ellátva, de kettő helyett már háromtengelyesek voltak, 1925-ben álltak üzembe. Ekkor vásárolták a hatüléses kocsikat is. 1957-ben az új, elemmel működő Emam mozdonyok bevezetése mellett döntöttek. 1959-ben vetették fel a kétvágányú, körbefutó vasút tervét, melyet 1964. június 20-án indítottak el. A körbefutó vasúti pálya hossza már elérte a 3700 m-t, ekkor már naponta 14.000 utast tudtak szállítani a félóránként induló vonatok. 1978-ban összesen 12 elemes vonat közlekedett a barlangban, 1988-ban pedig hatot lecseréltek és helyükre nyolc újat állítottak. Nyomtáv: 620 mm

Poľega - kisvasúti múzeum (SCG)

Az egykori jugoszláviai kisvasutak járművet összegyűjtő múzeum Belgrádtól mintegy kétszáz kilométerre, délre található a kisváros vasútállomása mellett

Pozsony (SK)

Képek a város egykori és jelenlegi keskeny-nyomközű villamoshálózatáról.

Pryblina (SK)

Kisvasúti járműgyűjtemény a liptóújvári kisvasút emlékére

Przeworsk - Dynów (PL)

Délkelet-lengyelországi 750 mm-es kisvasút, mely Przeworskot köti össze Dynóvval 42 kilométer hosszan. A vonal arról híres, hogy itt található Lengyelország egyetlen kisvasúti alagútja. A nyári időszakban hétvégenként közlekedik

Pusztaszabolcs - kerti vasút

Pálinkás József létrehozott háza kertjében egy 600 mm-es nyomtávolságú kisvasutat. A kisvasút alapja a szentesi téglagyárból elhozott mozdony és sínek, amelyeket ő épített vasúti pályává.
Működő kisvasútja a helyi értéktár egyik különleges kincse.

Płociczno (PL)

600 mm-es erdei vasút a litván határ mellett, napjainkban kizárólag turisztikai célokkal

Recsk - rézbánya

A falu térségében 1780-ban indult meg az első érckutatás, 1862-ben létrejött a Mátrai Bányaegylet, és a bánya mellé ércfeldolgozót építettek. 1925-ben aranyban gazdag ércet találtak a Lahóca hegyen, ezért a Kincstár megvásárolta az egész bányaterületet. Ezután 1979-ig folyamatos volt a bányászat, ekkor a régi bányát bezárták. A műszaki berendezések kimentése után a bányát 1999 végén elárasztották, és 2000-ben lezárták. A komoly állami befektetések ellenére lényegében igazi ipari termelés soha nem volt Recsk 1979 után megnyitott tárnáiban.

Remetevölgyi sikló (Dömösi átkelés)

Cikkarchívum

Rézbánya (Baita, RO)

Erdélyi mélyművelésű bánya kisvasútja

Rogów (PL)

Romhány - kerámiagyári iparvasút

Cikkarchívum

Ropolyi Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Rudabánya

A vasércbánya kisvasútja.

Cikkarchívum

Rudolftelep, szénbánya

A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település. 1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya.

Cikkarchívum

Sajóbábony

Az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) hajdan 30 km-es iparvasúti hálózata mára már a múlté. A gépeket szétvágták, a vasutat nagyrészt felszedték.

Sajószentpéter

Sajószentpéter-Haricabánya kisvasút.

A bányavasút
A mozdonyok

Salgótarján - bányavasutak

Salgótarján és környéke bányavasúti hálózata

Salgótarján - fogaskerekű vasút

1881-ben nyitották meg Magyarország első fogaskerekű keskeny nyomtávú szénszállító vasútvonalát a salgótarjáni Vasgyár–Salgóbánya–Szénrakodó között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5830 m hosszban épült ki, 222,6 méternyi szintkülönbséget leküzdve.

Cikkarchívum

Sarkadi GV

A későbbi Sarkadi Gazdasági Vasút első vonalát még 1900-ban építtette a MÁV állomás és a birtokai összekötése céljából gróf Almássy Dénes 600 mm-es nyomtávolsággal. A sarkadi cukorgyár kiépülése (1912) után a cukorgyár is épített magának keskeny nyomközű vasutat, de már az AEGV-hez igazodva 760 mm-es nyomtávval, csatlakozva annak Ludad–Tarhos vonalához. A cukorgyár több kisebb szárnyvonalat épített az AEGV és a saját pályájához kapcsolódva. Később a 600 mm nyomtávolságú szakaszokat átépítették fonódott 600/760 mm-es nyomtávolságúra háromsínes rendszerben. A kisvasút 1947-ben került a GV tulajdonába, majd egy év múlva megszüntették a Delta–Vizesfás vonalon a háromsínes rendszert, és 1950-ben felszámolták a megmaradt 600 mm nyomtávolságú vonalakat. Innentől fogva a nyomtávolság tisztán 760 mm lett. A Sarkad és Tarhos közötti vonalszakaszon az Alföldi Kisvasút vonalairól érkező irányvonatok is közlekedtek. Mire a MÁV 1960-ban átvette a vasútvonalat, a szárnyvonalak nagy részét elbontották. 1962-ben a GV az Alföldi Kisvasúttól megkapta a Tarhos–Vizesfás közötti vonalszakaszt, a vonalbezárások azonban folytatódtak. A végül megmaradt Sarkad–Tarhos-Vizesfás közötti vonal túlélte ugyan a hozzá kapcsolódó AK vonal (Békéscsaba–Vésztő) megszűntét, azonban önmagában életképtelennek bizonyult, ezért hamarosan felszámolták.

Sárospatak (Bodrogköz-Hegyköz)

A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Sárszentmihály

A Székesfehérvár mellett található Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezető gazdasági vasutat 1954-ben építették ki 5 km hosszban. Az 1960-as évek végén kezelése a MÁV Gazdasági Vasutak Igazgatóságától a bányához került. A forgalom 1991-ben szűnt meg, a pályát 1997-ben bontották fel. A kocsikat - egy kivétellel - szétvágták (az egy megmaradt darab jelenleg Gánton található, mint kiállítási tárgy), a négy mozdony a Csömödéri Erdei Vasútra került. Szűcs Zoltán az 1980-as évek végén örökítette meg a kisvasút üzemét.

Sásd - téglagyár

a gyár kisvasútja

Schneebergbahn (Puchberg am Schneeberg, A)

Osztrák hegyi vasút Schneeberg környékén.

Schwechat (A)

http://www.eisenbahnmuseum.at/joomla/

Siklós - téglagyár

a gyár kisvasútja

Simongát

Cikkarchívum

¦migiel (PL)

Solymár

Szénbánya

Somoskőújfalu

A Somoskőújfaluból látványos erdei tájon, a Salgóvár és Somoskő vár alá vezető kisvasút, mely követ szállított a környékbeli bányákból.

Cikkarchívum

Sopron, villamos

A soproni villamosvonal a mai Magyarország területén lévő városok közül a legrövidebb ideig üzemelt. Az 1000 mm nyomtávú vonalat 1900. április 30-án adták át a forgalomnak, de 23 év után bezárták.

Soproni villamos

Sroda (PL)

Stainz (A)

A Stainzerbahn vagy Lokalbahn Preding-Wieselsdorf–Stainz egy keskeny nyotávú vasútvonal volt Nyugat-Stájerországban. A Steiermärkischen Landesbahnen egykori vonalát bezárása után Stainz mezőváros átvette és azóta mint „Stainzer Flascherlzug“ turistavasútként üzemel.

Stargard (PL)

Süttői ÁEV

A Süttői Állami Erdei Vasút keskeny (760 mm) nyomtávolságú vasút volt Komárom-Esztergom megyében Süttő, Pusztamarót és Tardosbánya között. 1971. december 31-én megszűnt.

Cikkarchívum

Szári Erdei Vasút (Vértes)

A Drach és Kronberger cég-féle kisvasút.

Cikkarchívum

Szászvár

Az első tőkeerős társulás a szén kitermelésére a 19. század végén alakult Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. néven. A megalakulással megugrik a termelés, mert villamosítják az üzemet, az egykori malomtulajdonos Grósz Ábris jóvoltából a gépi szellőztetésre térnek át. A második világháború idején hadiüzemmé nyilvánítják, s bevezetik a mélyművelést. A termelés 1946 után lendült fel igazán. Az 1960-as évek elején a Szászvár környéki lencsés szénelőfordulások elfogytak. A kutatások újabb gazdag szénréteget tártak fel, de hiába. 1992-ben az állam kivonult az itteni bányászatból. Magán bányatársaság alakult, s ezzel egy időben 600 ember munkahelye szűnt meg.

Szászváros (Orastie ,RO)

A Szászvárosi Erdei Vasút a városi üzem udvarából indulva, 41,6 km hosszan kanyargott be a Surján-hegységbe, az egyetlen tömegközlekedési eszközt jelentve az útvonal mentén elszórt hegyi falvak lakóinak. A szászvárosi kisvasutat 1948-ban kezdték építeni és tíz évvel későbbi átadását követően 1981-ig működött zavartalanul. Ekkor a Városvíz (Râul Orăştiei) kilépett a medréből és néhány szakaszon teljesen elmosta a vasutat. A megmaradt szakasz 1983-ig üzemelt rendszeresen, majd csak alkalmanként, végül csupán a gyáron belül a szélesvágányú vasútvonal kiegészítéseként.
A resicabányai gyártású mozdonyai közül egyik ma a szászvárosi út mentén, a hajdani végállomás közelében kiállítva emlékeztet a kisvasútra, egy másik mozdonya pedig a néhány éve felújított királyréti erdei vasútnál „szolgál”.

Százhalombatta - téglagyár

Százhalombatta Óvárosában található téglagyárat Freiberger Dávid alapította 1893-ban. A gyár egyes források szerint 1894-ben vagy 1896-ban kezdte meg működését. A gyárat az óbudai székhelyű BHON-DRASSE társaság létesítette a dél-budai térség téglagyáraként, az Érd-Batta közötti lösz dombok déli részén, közvetlenül a Duna partján. A gyárban 500mm nyomtávú kisvasút üzemelt.

Szeged - téglagyár

A száz éves Szegedi Téglagyárat negyven évvel ezelőtt korszerűsítették. Ekkor a békéscsabai központú téglagyár egyik gyáregysége volt. Fénykorát az 1980-as években élte, majd 1992-ben a szegedi telep, elsőként Magyarországon, dolgozói tulajdonba került. Két év múlva a dolgozói közgyűlés döntése alapján Aradon két gyárat vásároltak. Ismét virágzott a téglagyártás Szegeden, de amikor megjelent a külföldi konkurencia és felvásárolta a környék tüzépeit, leszállóágba került a szegedi téglagyártás. Nyolc esztendővel ezelőtt Bereczk Imre vásárolta meg a gyárat, ami 2002 végéig üzemelt. A gyár gépsorát 2003-ban lebontották.

Szegedi Gazdasági Vasút

A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója. Megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg.

Szeghalmi GV

Szeghalom vasútállomásról is indult annak idején gazdasági vasút Töviskesre, 13km hosszan. A kisvasút 1971-ben még működött.

Szegi - kaolinbánya

A 20. század első felében Szegiben kaolinbánya nyílt, amit a II. világháború után államosítottak.

Szegvári GV

A Szegvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomközű gazdasági vasúti hálózat volt a Dél-Alföldön. Első vonala 1916-ban épült a derekegyházi Weiss Manfréd uradalom vasútjaként, teljes hosszában 1948-ra épült ki. Fénykorában több mint 30 km hosszú vonalhálózatával összekötötte Szegvár, Derekegyház, Nagymágocs és Árpádhalom településeket, szárnyvonalakkal több majort és állami gazdaságot elérve. Főként ipari és mezőgazdasági teherszállításra épült, de Árpádhalom és Nagymágocs között személyszállító vonatok is közlekedtek, a vonal 360-as számmal szerepelt a menetrendekben. A vonatokat C–50-es mozdonyok továbbították. A vasút megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1971. január 1-jével szűnt meg.

Szegvári Kendergyár

A szegvári kendergyári vasúthálózat értéke abban rejlik, hogy ez az utolsó, egyben megmaradt ilyen jellegű iparvasúti hálózat. A használaton kívüli vágányszakaszok megőrzése éppen ezért műszaki emlék jellege miatt is indokolt. A kendergyár egykori technológiai kisvasútja 2012. augusztustól működik szórakoztató-személyszállító funkcióval.

Cikkarchívum

Székesfehérvár Vidámpark

A Vidámpark körül működő gyermekvasút egy nagy kört tett meg a Bregyó-kiserdőben, ami népszerű kiránduló hely volt. Az indulási pontja pedig ott volt, ahol most a Szabadművelődés háza áll. A kisvonat – amelynek mozdonyát Mukinak hívták a gyerekek – az erdős részen lassított, hogy a fák között élő kisebb állatokat is megfigyelhessék az utazók.

Szentes

Szigetvár - téglagyár

Apró, immár mozdonyok nélküli kis téglagyári hálózat, melynél az alkalmazott nyomtávolság 600 mm

Szigetvári GV

A 600 milliméteres nyomtávszélességű Szigetvár–Okorág Kárászpuszta Gazdasági Vasút 7 és 9,3 kg/fm-es sínekből épült az 1920-as évek elején. Csak a fővonalon volt menetrendszerinti szállítás, méghozzá keddi és pénteki napokon. A gazdasági vasút mindössze egyetlen motoros vontatóval rendelkezett (C22-403 psz. C-50). A nyolcvanas években már egyre rövidebb szakaszra szorult vissza a közlekedés, majd a kilencvenes évek elején az utolsó kilométereket is felbontották.

Szilvásváradi ÁEV

Cikkarchívum

Szob-Nagybörzsöny (Transzbörzsönyi) Kisvasút

További képek Szobi és a Nagybörzsönyi vasút galériáiban találhatók!

Cikkarchívum

Szobi kisvasút

Cikkarchívum

Szolnok, Úttörővasút

Szolnok, Tiszaliget-ben épült 760 mm nyomtávval. A forgalom 1966.09.24-én indult el, és az 1970-es árvíz után állt le.

Szombathely

A keskenynyomközű villamos és a kiállított releváns járművek

Szurdokpüspöki kisvasút

At egykori parafakő (kovakő) bánya kisvasútjának nyomai.

Taktaharkány

Taktaharkány-Megyaszó GV

A vasutat 1895-ben a Harkányi Frigyes építette 600 mm-es nyomtávolsággal, az államosítás után épült át 760 mm-esre. A vonalat Megyaszóig vezették, és rajta a személyforgalom is megindult.
A vonalat az 1949. február 1. kormányrendelettel beolvasztották a Szerencsi Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalatba. 1950. január 1-től négy GV társaság alakult Magyarországon, ekkor a Szolnoki Gazdasági Vasutak fennhatósága alá került a vonal.

Tápiógyörgye - Ábrahámtelek

ismert még Kutyavasút néven is.

Cikkarchívum

Tapolca-Diszel kisvasút

Tapolcát és a diszeli kőbányát összekötő keskeny nyomtávolságú vasút 1943-tól 1982-ig üzemelt, a kisvasúttal bazaltot szállítottak a nagyvasúti átrakóhoz.

Tarnaszentmiklós

Tarnaszentmiklós - Pély Gazdasági Vasút

A kisvasutat anno az Egri Érsekség építette Tarnaszentmiklós és Hatrongyos-puszta között. Az államosítás után a GV épített szárnyvonalat Pélyre. 7 és 9 kg/fm felépítmény, 10 km/h sebesség. Nagyrészt a közút padkáján vezetett. Menetrendi vonatok Tarnaszentmiklós - Pély között jártak, a hatrongyosi gyerekeket menetrendben nem jelölt vonatok szállították a pélyi iskolába.

Tárnok

Tárnok-Sóskút 600 mm-es homkszállító kisvasút a sóskúti Pap-hegyi bánya és a tárnoki MÁV állomás között

Tata

Tatabánya

Szén- és vízbányák vasútjai

Tátrai Villamosvasút "TEZ" (SK)

A Magas-Tátra déli oldalán vezető 1000 mm nyomtávú villamosított kisvasút és a kapcsolódó különleges vasutak (fogaskerekű, sikló, kötélpálya).

Tiszaföldvár - téglagyár

A téglagyárban eredetileg rendkívül színes vasúti anyagmozgatási rendszer üzemelt. Az agyagot a bányából 600 mm-es nyomtávolságú vasúton vitték el a présig csilléket és MD40-es mozdonyokat üzemeltetve. Ez a rendszer már nem élte meg a gyár bezárását, jóval 2009 előtt megszűnt.

Tiszafüred - téglagyár

A téglagyári kisvasút képei

Tiszakécskei Kisvasút

A Tiszakécskei Kisvasút a város központjától a termálfürdőig szállított utasokat májustól augusztus végéig.
A forgalom 2009 óta szünetel.

Cikkarchívum

Tokodaltáró - vízbánya

A táróban 1968-ig folyt széntermelés, ahová a most is bejárható ereszkéken hozták fel a szenet. A komoly vízbetörések következtében a szénkitermeléssel felhagytak. 1971-től, 2001-ig hagyományos technológiával termelték ki itt a vizet, amikor az emelkedő költségek miatt befejezték a vízkitermelést. 2007. július 1-től indult újra a vízkitermelés. Évente 2,4 millió m3 vizet szivattyúznak a felszínre, és adnak át a vízszolgáltató ÉDV Zrt-nek. Tokod teljes egészében innen kapja ivóvizét.

Tömörkény - halvasút

A kisvasút a Csanytelek és Tömörkény között található Csaj-tóból kialakított halgazdaságot hálózza be. A halastavakat – és a 760 milliméteres nyomtávolságú kisvasutat – az 1960-as évek végén alakították ki. Az egykori hálózatnak ma csak egy kisebb részét használják, mivel időközben több tó esetében is felhagytak a halgazdálkodással.

Torda (Turda, RO)

Törökkanizsa (Novi Knezevac, SRB)

Törökkanizsán két lóré vasút volt. Az egyik a Tallián majorból (Firigyháza) a törökkanizsai vasútállomásig vezetett. Hossza kb. 4 km. A másik gróf Maldegheim kupuszinai birtokáról (amely Törökkanizsától kb. 3 km-re van) vezetett be a városig. A nagybirtokosok az ipari vasutat terményeik (cukorrépa, kukorica stb.) elszállítására használták a rendes vasútállomásig, ahonnan tovább szállították vonattal Nagybecskerekre vagy Szegedre. Az ipari ló vontatású vágányok a II. világháborúig voltak használatban.

Cikkarchívum

Törökszentmiklós - téglagyár

1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.

Trencsénteplic - Hőlak (Trenčianska Tepla - Trenčianske Teplice, SK)

760 mm nyomtávolságú villamosított kisvasút hat kilométer hosszan, mely a Pozsony - Zsolna fővonal Hőlak állomásától halad Trencsénteplicig

Ugod - bányavasút

Cikkarchívum

Úrkút

Az úrkúti mangánbánya kisvasútja, mely valójában két vasút: a bánya földalatti vasútja 600 mm nyomtávon, és a felszíni 760 mm nyomtávú Gazdasági Vasút.

Vajdahunyad (Hunedoara, RO)

760 mm-es iparvasút, korábban helyi érdekű vasút, melynek napjainkban egy két kilométeres szakaszán szállítanak mészkövet a helyi cementgyárba

Vármezői Erdei Vasút (CFF Cîmpu Cetaţii, RO)

Várpalota

Cikkarchívum

Véglesi EV - L® Vígµáą (SK)

1905-ben építették a 760 mm nyomközű vonalat, mely 26 km hosszú volt. A vontatást kezdetben lovak végezték, később gőz- és motormozdonyok is dolgoztak a vonalon. A megszűnés éve 1974.

Veszprém - úttörővasút

Az Úttörővasút (Kisvasút) 1961. május 1-jén kezdte meg működését a 2 km hosszú, a Vidámpark és Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark között. Az ország harmadik gyermekvasútja a Vadaspark előtt indult, majd egy mesterséges alagútban haladt, amelynek egy megálló után a Csónakázó tónál volt a végállomása.

Vigoda (UA)

A Kárpátok északkeleti lejtőin, nagyjából Taracközzel átellenben található kisvasút egykoron mintegy 160 kilométeres hosszúságú hálózatot alkotott, mára azonban hossza jelentősen megfogyatkozott

Villányi Gazdasági Vasút

Cikkarchívum

Villánykövesd - téglagyár

Jelenleg üzemen kívül álló téglagyár Villány és Villánykövesd között

Vinye

Más néven Hódosér Erdei Vasút, egy bakonyi erdei vasút múltja. Vinyesándor állomásnál keresztezte a MÁV vonalat.

Cikkarchívum

Visegrád

A visegrádi kisvasút - Hol van Kincses-Kolozsvár?

Vitézipuszta

Cikkarchívum

Vychylovka (SK)

Szlovákia északnyugati részén, a kiszucai-árvai határszélen közlekedő vychylovkai keskenyvágányú történelmi erdei vasút egy világjelentőséggel bíró technikai műemlék.
A meredek lejtőket és a 217 m-es magasságkülönbséget a vasút irányfordító rendszer segítségével küzdi le. 1926-ban jött létre az addig önállóan működő két erdei vasútvonal - az Ócsadból (Oąčadnica) Chmúrába közlekedő és a Lockából (Oravská Locka) Erdőtkába (Erdútka) közlekedő vasútvonalak összekapcsolásával, amely a Chmúrát Erdőtkával összekötő vasútvonal megépítésével történt.
Mindkét 760 mm–es nyomtávú vasútvonalat, amelyek 1915–től 1918-ig épültek, fa szállítására használták. A pálya eredeti hossza 61 km volt, az elágozásokkal együtt pedig meghaladta a 110 km-t. A vasút 1971-ig üzemelt, az ezt követő évben a 8 km hosszú irányfordító rendszeres szakasz kivételével lebontásra került.
A Kubátkovia településből az 1. irányfordítóig vezető 3,4 km hosszú szakasz 1994-től üzemel, és gyakran látogatott turisztikai látványosságnak számít.

Waldviertelbahn (Gmünd, A)

Három vonalból álló hálózat Alsó-Ausztriában a Cseh határnál

Weichsleboden (A)

Völgyzáró gát hordalék tisztítására szolgáló 600 mm nyomtávú vasút

Wien (A)

Az Osztrák főváros keskeny nyomtávú vasútjai

Ybbstalbahn (A)

Zalaegerszeg - Magyar Olajipari Múzeum

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű múzeum Zalaegerszeg olai városrészében. Az 1969-ben alapított múzeum az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma. Működtetője a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány, melyet 1991-ben hozott létre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), a Budapest Bank Rt. és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet. Gyűjtési körébe tartozik a magyar szénhidrogének (kőolaj, földgáz) bányászatával és feldolgozásával kapcsolatos emlékek gyűjtése. 1993-ban a múzeum vette át a Zsigmondy Vilmos gyűjteményt, azóta feladatai közé tartozik a vízbányászat történetének kutatása is.

Zalahaláp

A Haláp hegy kőbányájának vasútjai

Zarándnádasd (RO)

Cikkarchívum

Zell am See (A)

A Pinzgauer Lokalbahn (magyarul: Pinzgaui Helyiérdekű Vasút) – korábban Krimmler Bahn, vagy Pinzgaubahn) egy keskeny nyomközű, 52,611 km hosszú vasút az ausztriai Salzburg tartományban, amely Zell am See és Krimml között húzódik. Az ÖBB kezelésében álló vonalat 2008. július 1-jén a Salzburg AG vette át.

Zillertalbahn (A)

A kisvasút Jenbach állomástól megy Mayrhofen felé a Zillertal völgyében. Példásan kiépített szórakoztató- és pihenőhely a vasúttól a bódés árusig. Kötélpályák, libegők, sípályák és csodás látnivalók várják az ide érkezőket.

Żnin (PL)

600 mm nyomközű kisvasút Toruńtól nem messze, mely manapság már csak múzeumvasúti jelleggel üzemel

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV